Látásunkra, szemünk egészségére komoly hatással lehetnek a képernyők: lássuk, hogyan óvjuk szemünket számítógépezés közben.

Sokunknál a nyolc óra munka után a nyolc óra szórakozás nagy része is képernyők előtt telik, ami jelenthet online játékokat vagy görgetést a közösségi médiában. Bármit is csinálunk, egy biztos: látásunk ilyenkor fokozott digitális terhelésnek van kitéve, ami fokozhatja a rövidlátás kockázatát, de szemviszketéshez, szemszárazsághoz, fejfájáshoz vagy az úgynevezett számítógépes látás szindrómához is vezethet. Érdemes hát kicsit utánajárni, hogyan óvjuk a szemünket számítógépezés közben.

De mi az a számítógépes látás szindróma?

A képernyők túlzott használatából eredően szemünk digitális megterhelése megnő, ami számos problémát hozhat magával. A CVS-ként is rövidített (Computer Vision Syndrome) tünetei közt szerepelhet a fent már említett szemszárazság vagy a fejfájás, de az égő vagy vörös szemek, a homályos látás, a fokozott fényérzékenység vagy a kettős látás is jellemző tünet lehet. És nem is kell egész nap a gép előtt ülnünk ahhoz, hogy ezeket megtapasztaljuk: egy kutatás szerint akár már két óra alatt jelentkezhetnek a kellemetlen tünetek.

Hogyan védjük a szemünket számítógépezés közben?

Szerencsére nem kell új állás, sem új hobbit keresnünk, egyszerűen csak érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni az alábbiakra, hogy szemünk és ezáltal látásunk is egészséges maradjon. Első körben érdemes odafigyelni, hogy rendszeresen pislogunk-e. Ezt percenként nagyjából 15-ször tesszük meg, ám a képernyők előtt ez lecsökkenhet, ami fokozott szemszárazsággal és irritációval járhat együtt – néha-néha megéri tehát emlékeztetni magunkat, hogy pislogjunk.

Emellett kipróbálhatunk egy-két szemtorna-gyakorlatot is, ami enyhítheti a fáradtságot és a feszültséget. A 20-20-20 szabály is segíthet. Ennek lényege, hogy minden 20 perc monitornézés után tartsunk 20 másodperc szünetet. Pillantsunk ki a képernyő mögé, és nézzünk egy 20 láb (kb. 6 méter) távolságra lévő tárgyat. Természetesen ez lehet közelebbi vagy távolabbi is, a lényeg, hogy szakítsuk meg a számítógépes munkát vagy játékot.

És ha már a megszakítás jött szóba: szokjunk rá a rendszeres szünetekre is, amikor kicsit kinyújtóztatjuk magunkat, felállunk, sétálunk egy kicsit (a mobilunkat viszont hagyjuk az asztalunkon), illetve figyeljünk oda a táplálkozásunkra. Igyekezzünk sok A- és B2-vitaminban, valamint cinkben gazdag élelmiszert, illetve vízzel teli zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztani, mert ezek jót tesznek szemünk egészségének.  

Milyen beállításokra érdemes odafigyelni?

Azért ha összeadódik, még így is nagyon hosszú az az idő, amit a monitor előtt töltünk. Érdemes a monitortól 50-100 cm távolságra ülni, és a képernyő beállításain is módosítani, például a szöveg méretét érdemes nagyra és jól olvashatóra állítani, a fényerőt tekintve pedig olyan automatikus beállításokat választani, amelyek a környezeti fényviszonyoknak megfelelően állítják be a képernyő fényerejét. Ha nincs ilyen funkció, akkor manuálisan állítsuk be. Ha például sötét szobában dolgozunk, alacsonyabb fényerő is elegendő lehet.

Egyéb szoftveres beállítások

Ma már léteznek olyan alkalmazások is, amelyek emlékeztetnek arra, hogy ideje szünetet tartani, ha hosszabb ideje nézzük a képernyőt. De az úgynevezett sötét móddal és a kékfény-szűrőkkel is barátságot köthetünk, szemünk egészségének védelmében. Ezek ma már nemcsak a számítógépeken, hanem az okostelefonokon is elérhetőek – melegebb színárnyalatokra állíthatják át a képernyőt.

Kipróbálhatjuk még a legtöbb okostelefon és webböngésző által támogatott olvasási módot is, amelyen, ha bekapcsoljuk, a könnyebb olvashatóság érdekében csak a tiszta szöveget jeleníti meg. Ezenkívül a szöveg méretét, fényerejét és színskáláját is külön be lehet állítani. Ezeknek az eszközöknek a látásra gyakorolt valódi hatása még mindig nem kellően kutatott, de kipróbálás után ki-ki érezheti, hogy számára mennyire kényelmes, illetve segít-e a nap végén is távol tartani a kellemetlen tüneteket, és megőrizni szemünk egészségét.