Mik azok a tenger alatti adatkábelek, milyen érdekességeket érdemes tudni róluk, és mi történik, ha megsérül egy ilyen kábel? Ezekről lesz most szó dióhéjban.
Ki ne gondolt volna már bele abba, hogy vajon hogyan jutnak pillanatok alatt célba az e-mailek, vagy hogyan tudunk videóhívást folytatni a Föld túloldalán tartózkodó családtagunkkal, barátunkkal, szinte bármilyen késés nélkül. Bizony, mindezt – és még sok mást – a tenger alatti kábelek hálózata teszi lehetővé, amiről érdemes egy kicsit többet tudni.
Mik azok a tenger alatti kábelek?
Az óceánok fenekén lefektetett üvegszálas kábeleket hívjuk tenger alatti kábeleknek. Ezek a kontinensek közötti adatátvitelt teszik lehetővé. A világon közlekedő összes adat – köztük hívások, honlapok adatai, több ezer milliárd dollár értékű pénzügyi tranzakciók és érzékeny kormányzati kommunikáció – több mint 95 százaléka halad keresztül ezeken. Másodpercenként több terabit átvitelre képesek, így a ma elérhető leggyorsabb és legmegbízhatóbb adatátviteli módszert kínálják. Egyetlen ilyen kábel képes több millió ember egyidejű videónézését vagy üzenetküldését biztosítani.
Mekkora egy ilyen kábel?
Sokkal kisebb átmérőjű és jóval könnyebb, mint elsőre gondolnánk. Erre azért van szükség, hogy ha kell, a felhúzásuk és a javításuk könnyebben menjen, mivel egy nagy, nehéz kábelt adott esetben több ezer méter mélységből felhúzni hatalmas terhelést jelentene a kábelre nézve. Bár az is igaz, hogy a partvonalhoz közelebbi kábeleket általában nagyobb védelmet nyújtó, erősebb borítással látják el, mert azok nagyobb valószínűséggel akadnak bele halászhálókba és horgonyokba.
Egy óceán mélyén fekvő kábel mindössze olyan széles, mint egy kerti slag, és több optikai szálat tartalmaz. Ezek nagyjából egy emberi hajszálnyi átmérőjű üveg- vagy műanyag szálak, amelyek fényjelek segítségével szállítanak nagy mennyiségű adatot óriási távolságokra, minimális veszteséggel. Védőrétegüknek köszönhetően az összekötegelt szálak ellenállnak a zord tenger alatti környezetnek, így a nyomásnak, a kopásnak, valamint, amennyire lehetséges, a halászati tevékenységek vagy a hajók horgonyai által okozott esetleges sérüléseknek.
Érdekességek a tenger alatti kábelekről
- Jelenleg több mint 600 aktív és tervezett tenger alatti kábel van a Földön.
- Teljes hosszuk több mint 1,48 millió kilométert tesz ki, ami nagyjából megegyezik a Nap átmérőjével.
- A világon közlekedő összes adat több mint 95 százaléka tenger alatti kábeleken halad.
- A Dgtl Infra kutatócsoport szerint egy tenger alatti kábel kilométerenként körülbelül 64 ezer dollárba kerül. Egy új transzatlanti kábel költsége pedig nagyjából 200-250 millió dollár.
- Leggyakrabban emberi tevékenység miatt sérülnek a kábelek, ezeket speciális hajókon javítják meg – ez világszerte kevesebb, mint 30 hajó és mintegy ezerfős legénység feladata.
Mi történik, ha elvágódik egy adatkábel a mélyben?
Víz alatti vulkánkitörések, vagy az áramlatok hatására történő kövekhez dörzsölődés ugyanúgy tönkre teheti a tenger alatti kábeleket. Ennél gyakoribb viszont az emberi tevékenység hatása: a károk 70-80 százalékát horgonyok kivetése vagy a vonóhálós halászhajók tevékenysége okozza véletlenül, leggyakrabban 200-300 méteres mélységben – annak ellenére, hogy a tengeri térképek jelölik a kábelvédelmi zónákat. Ám ahogy a halászat és a hajózás egyre kifinomultabbá válik, a kábelek elkerülése is könnyebbé válhat.
Ha egy kábel meghibásodik, hajót küldenek a megjavítására. A világon kevesebb, mint 30 ilyen hajó van, amelyek olyan helyeken állomásoznak, ahonnan a lehető leghamarabb tudnak eljutni egy meghibásodott kábelhez. Hogy meddig tart egy ilyen mélyvízi javítás, az nagyban függ a helyszíntől és az időjárástól, de jellemzően egy-két hetet vesz igénybe. Természetesen erre az időre sem áll le az internet egy vagy több országban: sok országnak több kábele és ezeken a kábeleken belül több sávszélessége van, mint amire szüksége lenne. Így, ha néhány kábel megsérül, a többi át tudja venni a terhelést, zavartalanná téve az internetszolgáltatást.
Mennyire gyakoriak ezek a víz alatti meghibásodások, károsodások?
A globális kábelhálózatot évente kb. 150-200 káresemény éri, amikből a legtöbb viszonylag gyorsan kijavítható. Ezek ritkán kerülnek be a hírekbe, mert a legtöbb kábelt használó vállalat több kábelre osztja szét a hálózata kapacitását. Ezért, ha az egyik kábel meghibásodik, a többin attól még zökkenőmentesen működik tovább a hálózat, amíg a sérült vezetéken is helyreáll a szolgáltatás. Ez az ún. redundancia, ami miatt a Google, a Facebook és a Microsoft is több százmillió dollárt költött saját tenger alatti internetkábelekre az elmúlt években.
Legutóbbi hozzászólások