Ha tisztában vagyunk, mire kell figyelni internetezéskor, kivédhetjük az online támadásokat, és megőrizhetjük adataink biztonságát. Lássuk a tudatos internethasználat alapjait.

Az internet manapság már életünk olyan alapeleme, mint a víz vagy a levegő, mégsem esik elég szó arról, hogyan védjük meg magunkat és adataink biztonságát az online térben – márpedig, ha tudjuk, mire kell figyelni a neten, az online veszélyek nagy részére jó eséllyel fel tudunk készülni, és védekezni is hatékonyabban lehet ezek ellen. A kulcs a tudatos internethasználat – lássuk most ennek alapjait.

Az interneten leggyakrabban előforduló bűncselekmények egyike az adathalászat. Ez szembe jöhet velünk akár egy gyanús e-mail formájában is. Gyakori, hogy a bankunk vagy valamely szolgáltatónk nevében (az eredetire kísértetiesen hasonló dizájnnal) kapunk egy levelet, amelyben kérhetik személyes adatainkat. De előfordulhat, hogy azt kérik benne, kattintsunk egy megadott linkre. Amikor ez megtörténik, gyakran a kártyaszámunkat vagy a felhasználónevünket és a jelszavunkat kérik. Ez már persze, többeknek gyanús lehet.

Fontos, hogy az e-mailen kapott linkekre csak akkor kattintsunk rá, ha ismerjük a feladót. De ha már megnyitottuk, és gyanút fogunk, hogy valami nem stimmel, azonnal be kell zárni.

Óránként 97 áldozat

Az AAG statisztikái szerint óránként átlagosan 97 ember esik a kiberbűnözés áldozatául. Hazánkban az „információs rendszer vagy adat megsértése” nevű bűncselekmények száma pár év alatt a négyszeresére nőtt, szóval igencsak indokolt a tudatos internethasználat fontosságának hangsúlyozása.

Vírusok, zaklatás és egészségvédelem

Nemcsak adathalász e-mailek, hanem vírusok, különösen az úgynevezett zsarolóvírusok is fenyegethetik online biztonságunkat. Ezek az eszközeinkre települve letilthatják a hozzáférésünket. A feloldás csak egy bizonyos összeg kifizetése után történik meg. Nagyon fontos tehát, hogy ne nézegessünk ismeretlen, gyanús oldalakat, ne kattintsunk rá mindenre, és próbáljuk kiszűrni a hamis profilokat. Ezeket jelezhetik a magyartalan üzenetek (ilyenkor gyanakodjunk gépi fordításra), de a bizalmas információkra való rákérdezés is legyen vörös zászló.

Az internet veszélyei közé tartozik az internetes zaklatás is. És bár ilyenkor nem a pénzünket vagy az adatainkat akarják megszerezni, hanem anonimitásba burkolózva kéretlen, negatív, sokszor bántó vagy obszcén üzeneteket küldenek, fontos, hogy ilyenkor se hagyjuk magunkat. Tegyünk ellenlépéseket, például feljelentést, illetve lelki sérelmeink feldolgozását se hanyagoljuk el.

A túlzott internethasználat és a közösségimédia-függőség mentális jóllétünkre is veszélyes lehet: súlyos stressz és szorongás forrásaivá válhat, nem beszélve olyan egészségügyi hatásokról, mint a szemünk vagy a tartásunk romlása, ezért erről is szót kell ejtenünk. Tudatos online jelenléttel, illetve időnként digitális detox beiktatásával javulhat a közérzetünk, testi és lelki értelemben is.

A biztonságos internetezés alapszabályai:

Biztonságunk érdekében tartsuk be a következőket:

  • Alaposan nézzük meg, kivel mit osztunk meg. Idegeneknek, akikkel sosem találkoztunk, véletlenül se adjuk át személyes adatainkat.
  • Használjunk rendszeresen vírusirtót az eszközeinken.
  • Változtassunk jelszót néhány havonta. Használjunk kis- és nagybetűket, számokat és speciális karaktereket is.
  • Ha van lehetőség kétlépcsős azonosításra, kapcsoljuk be. Ezzel ugyanis jelentősen megnehezíthetjük az adatainkra pályázó csalók dolgát, és biztonságban élvezhetjük az internethasználat előnyeit.