A digitalizáció térnyerésével nemcsak kényelmesebbé vált az életünk, de sebezhetőbbek is lettünk. Lássuk, mit kell tudni az internetes csalások elleni védekezésről, illetve mit tehetünk, ha már megtörtént a baj.
Az internetes csalások száma évről évre növekszik, és a csalók egyre kifinomultabb módszerekkel találják meg az áldozataikat. A jó hír viszont, hogy – persze, azon túl, hogy rajtunk is múlik a sikeres védekezés – a bankok és pénzügyi szolgáltatók is egyre több eszközzel segítenek a csalások visszaszorításában, sőt, bizonyos esetekben a pénzünket is visszakaphatjuk. De mit tehetünk mi magunk, hogy ne legyünk áldozatok? És mit érdemes lépni, ha mégis megtörténik a baj? Lássuk a válaszokat!
Internetes csalás: szó szerint bárkivel megtörténhet
A legtöbben hajlamosak azt hinni, hogy az internetes csalások csak másokkal fordulhatnak elő, vagy csak a tévében láthatnak ilyesmit. Pedig az adathalász üzenetek, a kamu webáruházak vagy épp a közösségi médiában terjedő trükkök bármikor utolérhetnek bárkit – legyen szó fiatalról, nyugdíjasról, kezdő netezőről vagy gyakorlott felhasználóról.
Internetes forrásainkból is kiderül, hogy 2025-ben tovább nőtt az olyan csalási formák száma, ahol a támadók valós cégek, szolgáltatók nevében próbálnak bizalmas adatokat kicsalni – sokszor SMS-ben vagy e-mailben küldenek linket, ami egy hivatalos oldal tökéletes másolata.
Mit tehetnek a bankok?
A jó hír, hogy a bankok és pénzügyi szolgáltatók folyamatosan fejlesztik a védelmi rendszereiket – rengeteg energiát fektetnek a kibervédelembe. A bankok és bankkártyakibocsátók komoly online rendszereket üzemeltetnek, amelyek segíthetnek elhárítani a veszélyt, ha már megtörtént a baj.
Egy példa erre: ha már kifizettünk egy bizonyos összeget, de rájöttünk, hogy gyanús oldalon jártunk, a probléma jelentése esetén a bank vagy a kártyánk kibocsátójának biztonsági rendszere megfoghatja az összeget, mielőtt megérkezne a gyanúsnak ítélt oldal bankszámlájára.
Mi az a KiberPajzs?
Emellett persze, a tájékoztatás, az edukáció és a figyelemfelhívás is nagyon fontos. Ez a három fő cél vezérli az MNB, a Magyar Bankszövetség, az Országos Rendőrfőkapitányság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022 őszén KiberPajzs néven indított, közös kommunikációs és edukációs kampányát, amelyhez azóta az Igazságügyi Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Magyar Államkincstár és a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Védelmi Szolgálat is csatlakozott. A szervezetek együttműködnek, és folyamatosan vizsgálják a fogyasztói szokásokat, azok változásait, valamint a pénzügyek, illetve a pénzforgalom lebonyolítása kapcsán megfigyelhető visszaélési mintázatokat és kiberbiztonsági kockázatokat. Közben a nemzetközi trendeket is figyelik, szakmai munkájukba beépítik ezeket a tapasztalatokat, amelyeket végső soron a pénzügyi rendszer biztonságának, valamint az ügyfelek pénzügyi tudatosságának növelésére fordítanak – írja az Origo.hu.
Hogyan védekezzünk az internetes csalások ellen? 5 alapszabály mindenkinek
Bár az interneten számos helyen írnak arról, hogyan lehet hatékonyan védekezni az online csalások ellen, szerintünk ezeket az óvintézkedéseket nem lehet elégszer hangsúlyozni és elismételni – következzen tehát a lényeg pontokba szedve, röviden.
- Mindig ellenőrizzük a feladót!
Bankok, hivatalos szervek sosem kérnek bizalmas adatot e-mailben, chatben vagy SMS-ben. Gyanús üzenetet kaptunk a bankunktól? Mielőtt bármilyen személyes vagy bankkártya adatot megadnánk, hívjuk fel őket telefonon és kérdezzünk rá. Inkább szánjuk rá azt a pár percet erre, mint hogy sokáig bánkódnunk kelljen a következmények miatt.
- Soha ne adjunk ki PIN-kódot vagy jelszót!
A banki belépési adatokat még a „banki ügyintézőnek” sem szabad megadni soha – aki telefonon mégis ilyet kér, ott azonnal fogjunk gyanút.
- Ne kattintsunk gyanús linkekre!
Ha egy üzenet túl sürgető („azonnal lépjen be”, „ellenőrizze a számláját most!”), inkább ne ott lépjünk be, inkább a szokott módon, például mobilalkalmazáson keresztül ellenőrizzük számlánkat.
- Használjunk erős jelszavakat!
Nem lehet elégszer hangsúlyozni: egyedi, hosszú, kis- és nagybetűkből, számokból, speciális karakterekből álló jelszót érdemes választani, és ezt időnként cserélni.
- Figyeljük a számlakivonatokat!
A gyanús terheléseket, ismeretlen utalásokat érdemes azonnal jelenteni – minél hamarabb lépünk, annál nagyobb az esély a károk mérséklésére.
Mit tegyünk, ha mégis megtörténik a baj?
Ha mégis internetes csalásnak estünk áldozatul, vagy erre erős a gyanúnk, nagyon fontos, hogy késlekedés nélkül tegyük meg az alábbiakat.
- Azonnal jelezzük a banknak, zároltassuk a számlánkat, és kérdezzünk rá, mik a további teendőink.
- Változtassunk jelszót: ha azt gyanítjuk, hogy az e-mail-fiókunkat vagy a netbankunkat feltörték, minden érintett fiók jelszavát módosítsuk.
- Tegyünk rendőrségi feljelentést: nagyobb összeg vagy személyes adatlopás esetén érdemes hivatalosan is bejelentést tenni.
- Őrizzünk meg minden bizonyítékot!
Menteni kell az üzeneteket, e-maileket, képernyőfotót – ezek segíthetnek a nyomozásban és a kártérítési folyamatban is.
Védekezni mindig könnyebb, mint helyrehozni
Az online csalók módszerei egyre trükkösebbek, ezért a tudatos felkészülés 2025-ben fontosabb, mint valaha. Jó hír, hogy egyre több bank és más szervezet is segít a megelőzésben és a károk enyhítésében – de a legbiztosabb védelem továbbra is az elővigyázatosság, az odafigyelés és az átgondolt cselekvés.
Legutóbbi hozzászólások