Sosem volt még olyan fontos odafigyelni arra, hogy biztonságban legyünk az interneten: lássuk, mit tehetünk a gombamód szaporodó internetes csalások ellen.
Az internetes csalások egyre szaporodnak, a bűnözők pedig egyre fejlettebb módszerekkel, például a mesterséges intelligencia segítségével érik el, hogy az emberek megbízzanak bennük. A csalók módszereinek gyakorlatilag se szeri, se száma: vannak, akik adathalászattal próbálnak pénzhez jutni (amikor e-mailen vagy telefonon akarják a banki adatainkat megszerezni), máskor banki ügyintézőnek adják ki magukat, úgy jutnának hozzá az érzékeny adatokhoz. Megint mások csomagokat küldenek, amelyek kifizetése után rájövünk, hogy nem kaptunk semmit. De számos, a mesterséges intelligencia segítségével elkövetett internetes csalásról is hallhattunk, olvashattunk már. Lássuk, mit lehet tenni ezek ellen.
Mit tehetünk a csalások ellen?
Bár a csalók „dörzsöltsége” és technikai hozzáértése miatt sokan úgy érezhetjük, védtelenek vagyunk velük szemben, az igazság az, hogy van lehetőségünk védekezni az internetes csalások ellen. Sokat jelent például, ha betartjuk, illetve bekapcsoljuk az alábbiakat.
- Használjunk erős jelszavakat, de ezek önmagukban nem nyújtanak megbízható védelmet. Érdemes többfaktoros azonosítást használni e-mail- és bankfiókunknál, számláinknál, és odafigyelni arra, hogy adatainkat senkinek ne adjuk ki.
- Vannak olyan átverős oldalak, amelyekről soha, semmilyen információt nem szabad elhinni. Ezekről számos összeállítás felkerül már a netre, érdemes ezeket is ellenőrizni, ha számunkra eddig ismeretlen oldalról informálódnánk.
- Ami túl szép, hogy igaz legyen, az általában nem igaz, legyen szó egy hihetetlen kedvezményről, vagy arról, hogy valaki épp nekünk árulja áron alul a mesés profitot ígérő befektetését. Tegyük fel a logikus kérdést: akkor mi szüksége a mi „aprópénzünkre”, ha mindjárt amúgy is csilliárdos lesz?
- Ne adjuk ki a netbankos jelszavunkat telefonon, és a csomagküldő szolgálatok sms-üzenetei vagy e-mailjei is legyenek gyanúsak, különösen, ha nem is rendeltünk semmit. Érdemes az e-mail-címek vagy weboldalak URL-jét is alaposan átnézni, illetve jelenteni az adathalász próbálkozásokat.
- Csatolmányt pedig csak akkor nyissunk meg, ha biztosan egy barátunk, családtagunk vagy kollégánk küldte.
- Ha pedig internetes társkereséssel próbálkozunk, legyen gyanús, ha személyesen nem tud sosem találkozni a másik fél, illetve, ha bármilyen okból pénzt kér.
Internetes csalások: ijesztő mértékben fejlődnek az elkövetők és módszereik
Bár a levelezőrendszereink spam-szűrői kiszűrik az internetes csalók üzeneteinek egy részét, mint például a nigériai csalásokat (és azok sem szednek már annyi áldozatot, amelyek átjutnak a szűrőkön), az átverések továbbra is szaporodnak: változnak és fejlődnek, ahogy a csalók módszerei is. A mesterséges intelligencia vagy a hangutánzó alkalmazások megjelenése újabb eszközt jelentenek számukra, amelyekkel ügyesen altathatják el az emberek éberségét. Ezek nagymértékben automatizálhatók és személyre szabhatók, így még inkább felkelthetik az áldozatok bizalmát, akik könnyen elveszíthetik akár a teljes vagyonukat.
Például egy, az Egyesült Arab Emírségekben élő bankárt azzal vertek át, hogy a fiókvezető hangját utánozták le a mesterséges intelligencia segítségével. Egy hongkongi székhelyű multinacionális cégtől pedig 26 millió dollárt csaltak ki az MI felhasználásával. Hogy mégis hogyan csinálták? Készítettek egy olyan videót, amelyen látszólag a cég pénzügyi igazgatója rendel el több pénzátutalást. A technológia további fejlődésével az ehhez hasonló átverések a Mission: Impossible filmek világából egyre inkább a valóság talajára helyeződnek át, érdemes tehát nyitott szemmel és óvatosan járni. A hiszékenység ugyanis mind az online térben, mind máshol tálcán kínálja adatainkat a csalóknak, akikben az a közös, hogy az emberi bizalomra építenek, és kihasználják a réseket a pajzson. Ne adjunk esélyt nekik!
Legutóbbi hozzászólások